Bad day

Szörnyen aludtam az éjjel, sőt aligha aludtam.Csak forgolódtam az ágyban és egy folytában a kérdések jártak a fejemben.Mire el tudtam volna aludni szólt az ébresztő mivel suli.De én kérdőre szeretném vonni Jeremyt hogy miért hagyott ott egy ijesztő pasival aki helyette vitt haza.Szóval a szokásosnál is korábban keltem hatkor hogy én keltsem.Igaz hogy nem rég ismerkedtem meg Jeremyvel meg a többiekkel de már is barátoknak érzem őket, talán Damont nem ismerem tényleg csak annyit tudok róla hogy Damon a neve.Már tíz perece fönt vagyok de apa még nem jött föl köszöni ez furcsa.Szóval fölöltözök és lemegyek a konyhába.

Hát apa sehol csak a hűtőn egy cetli:"Molly, el kellet mennem pár órára, háromnegyed hétkor találkozzunk a Mystic Grill előtt."
Hát jó, de gyorsan kikaptam a becsomagolt szendvicsem és mentem Jeremyékhez.Amikor bekopogtam Stefan nyitott ajtót.
-Szia Molly, hát te?-láttam hogy meglepődik.
-Szia én csak Jeremyhez jöttem.
-Ő még alszik, de gyere be és menj föl hozzá.-engedett be Stefan és amikor beléptem nem hittem a szememnek.Elena és Damon ott álltak a konyhába.
-Sziasztok!-köszöntem nekik.
-Szia Molly!-mosolygott Elena.Damon meg se szólalt de mindegy megyek ébreszteni Jeremyt.
-Jeremy szobáját merre találom?-kérdeztem Elenától.
-Föl mész a lépcsőn és a harmadik ajtó balra.
-Jó köszi akkor majd találkozunk.-rohantam fel a lépcsőn.Amikor beléptem Jeremy szobájába egy hatalmas rumli volt az egész.Sötét volt mert be volt húzva a függöny.
-Jeremy ébresztő! -próbáltam kedvesen kelteni.De mivel arra nem mozdult ezért elhúztam a függönyt.

-Neked is jó reggelt.-ültem le az ágyára.
-Te mit csinálsz itt?-ült fel.
-Gondoltam föl keltelek mert tegnap csak simán ott hagytál és Damon
vitt haza.
-Hogy mi?Találkoztál Damonnel?-annyira megijedt hogy egy kicsit föl ugrott.
-Igen, de ezzel mi baj van?Mondjuk meg kell mondani hogy elég fura de hát csak ő tudott haza vinni.-meséltem el neki.
-Mutasd a nyakad!-fordította el a fejemet.
-Jó ez fura de tessék nézd meg.-mutattam neki.
-Jó semmi harapás nyom.-nyugodott meg, de én nem értettem.
-Ő miért lenne harapás nyom a nyakamon?-néztem rá furán.
-Ja semmi csak.....semmi hagyjuk.-Inkább fölöltözöm aztán felőlem mehetünk a suliba.
-Jó addig én elmegyek wc-re, de merre van?-néztem rá Jeremyre.
-Ja itt van mellettünk.-mutatott ki az ajtón.
-Okés akkor mindjárt jövök.-mentem ki.Amikor akartam vissza menni Jeremyhez, meghallottam hogy Elenáék rólam beszélnek.
-Miért igézted meg Jeremyt hogy te vidd haza Mollyt?-tette fel a kérdést Stefan.
-Mert éhes voltam.-adta meg az egyszerű választ Damon.Mondjuk én nem értettem az egészet de mindegy.
-De Mollyn egy harapás nyom sincs, szóval az igazságot-mondta Elena.
-Szerintem máskor mondom mert a falnak is füle van.-gondolom erre rám célzott.Hallottam ahogy becsukódik az ajtó és gondolom Damon elment.
-Na mehetünk?-jött ki Jeremy.
-Ja persze menjünk nehogy elkéssünk.-mosolyogtam.Az egész utat végig beszélgettük kicsit meséltem magamról meg ő is magáról.A sulinál Jeremy oda kísért engem két lányhoz.
-Sziasztok!-köszönt nekünk a szőke hajú.
-Sziasztok lányok ő itt Molly, Molly ő itt Bonnie és Caroline.-Mind a kettő nagyon szimpatikus volt.
-Tudjuk Jeremy egy osztályba járunk.-szólt Caroline.Néhány szót még váltottunk a lányokkal és utána mentünk is az órára.Amikor a fizika tanár helyet az igazgató jött be kicsit meglepődtünk.
-Kedves osztály bemutatom egy új társatokat, Damon Salvatorét.-amikor megláttam Damont elállt a szavam és be kell vallani egy kicsit félek is tőle.Láttam a többieken is hogy idegesek, főleg Jeremyn.
-Jó hát akkor foglaljon valahol helyet.-és az igazgató kiment a teremből.Damon pont a hátam mögött foglalt helyett, és éreztem hogy a tekintetével kiszúrja a hátamat.Pár perc múlva be is jött a tanár, és ez az óra mintha egy évig tartott volna.Amikor mentem ki a teremből Bonnie megfogta a kezem és akart valamit mondani.
-Hé, Molly.....-és elhallgatott
-Bonnie, mi a baj?-azt mondta hogy semmi és tovább ment.Valahogy az órák többi részét kibírtam, csak az utolsó volt rossz.
-Sziasztok bocsi a késésért de feltartották.-jött be Alaric.Valahogy nagyon elbambulhattam mert mire feleszméltem már majdnem üres volt a terem.
-Hé Molly itt vagy köztünk?-kérdezte Jeremy.
-Ja igen csak elgondolkoztam.-keltem fel bedobtam a táskámba a cuccokat és már indultam volna ki ha Damon nem kapná el a kezem.
-Várj egy kicsit szépség.-rántott vissza.
-Damon, hagyd őt békén!-lépett hozzám Jeremy.Nem tudom mi történt de Damon bele nézett Jeremy szemébe azt mondta neki hogy menjen haza és felejtse el ezt, és Jeremy szó nélkül ott hagyott.
-Na jó ez egyre furább és furább.
-Hol is tartottam?-nyomott a szekrényekhez.Nagyon meg voltam rémülve, a folyosón egy árva lélek se járt, olyan csend volt hogy hallottam a saját szívverésem.
-Ja tényleg, mit akar tőled Klaus?
-Szerinted el is fogom mondani neked?-Damon mosolygott.
-Akkor csinálom másképp, mit akar tőled Klaus.-nézett a szemembe, úgy csinált mint Jeremynél de nálam nem vált be.
-Attól függetlenül hogy így nézel rám nem fogom elmondani.
-Te iszol verbénát?-húzta fel a szemöldökét.
-Miért innák?-nem értettem az egészet.
-Mindegy, mivel nem vagy hasznomra, bocsi de ez fájni fog.-belém harapott föl sikítottam és becsuktam a szemem, és egyszerre csak nem éreztem a fájdalmat.Kinyitottam a szemem és Damon rá volt kenődve a másik szekrénysorra.
-Te boszorkány vagy.-mondta.Én nem mondtam semmit inkább elszaladtam és hazáig meg se álltam.Lihegve becsaptam az ajtót és be is zártam.Föl mentem a szobába és bementem a fürdőbe.Belenéztem a tükörbe és egy harapásnyom látszódott a nyakamon.Nem valami szép, szóval be kell ragasztanom.Volt a szekrényemben egy jó nagy darab ragtapasz és letapasztottam.Ledőltem az ágyra.Már kb. egy órája gondolkoztam, amikor rá jöttem hogy meg vagyok hívva egy vacsira.Már öt óra szóval készülődők, de előtte föl hívom Emilyt telefonon.Harmadik csörgésre föl is vette.
-Szia csajszi mizujs?!-szólt bele a telefonba.
-Ma nagyon furcsa napom volt, és még nem nagyon dolgoztam föl.-kihangosítottam hogy közbe tudjak készülődni.
-Na mesélj.-elmeséltem Emilynek az egészet.De ő is bele zavarodott a történetbe mint én.
-Oké ezt én se értem de legalább milyen illatja volt?
-Emily, ez most komoly?-turkáltam a ruháim közt.
-Miért?Csak kíváncsi vagyok.
-Nem tudom nem szagoltam, nem is arra figyeltem.
-Ne már akkor legalább helyes?-visongott Emily.
-Ha azt mondom igen akkor nyugton maradsz?-szedtem ki a szekrényből egy ruhát.
-Aha.-valahogy éreztem hogy a vonal végén mosolyog.
-Igen, helyes de nem tetszik nekem senki.-kezdtem öltözni.
-Na látod, o nekem most mennem kell majd beszélünk szia.-és lerakta.Fura meg se említette hogy holnap lesz a szülinapom.De mindegy mert mennem kell apa gondolom vár.

Egy kicsit előbb indultam hogy megismerhessem a várost.Nagyon szép és nyugodt környék.Egy kis séta után odaértem a Mystic Grillhez és láttam hogy apa ott áll.
-Szia apa!-próbáltam eltakarni a nyakamat.
-Szia Molly.....Mi történt a nyakaddal?-rögtön észrevette.
-Ja semmi csak egy baleset.-hazudtam neki.
-Biztos?-Igen apa biztos csak menjünk mert Juliék már biztos bent vannak.Na jó azt hittem ennél szörnyebb napom nem lehet.De hát mit tegyek még is lett.Már azon gondolkoztam hogy megfordulok és elfuttok.